Legújabb kori művészet
A művészet története - 15. kötet
Félelmetes világháború dúlta szét Európát, és a XX. század második felének művészete magán hordozza ennek a traumának minden bélyegét. A háborús katasztrófa nyomán kialakuló ürességérzet és bizalmatlanság legközvetlenebb megnyilvánulása az art informelben érhető tetten. A közlés a művészre magára és zaklatott tudattalanjára irányul, a kifejező művészi megoldások pedig fényévnyi távolságra vannak a hagyományos formai panelektől. Burri beégetései, Fontana bevágásai, Tàpies közönséges anyagai, Hartung gesztusfestészete, Pollock festékkel telecsurgatott vásznai nem egyebek, mint példák a formák megtagadására, a hagyományos világkép megtagadására. A rossz életérzés és a művészet mint megszállottság Francis Bacon és Lucien Freud alakjában talál tragikus nagyságú képviselőkre.
Egy bizonyos ponton maga a művész is a játék részesévé válik: az akciófestészetben engedi, hogy megfigyeljék munka közben, feltalálja a happeninget és a performanszot, sőt a body artban saját testét is használni kezdi. Ugyanakkor a gazdasági fellendülés megváltoztatja a világ látásmódját. A művészek az elsők, akik észlelik az önfeledt fogyasztás határait és a mögötte megbúvó beteges jelenségeket. Használati tárgyakat, egyszerű anyagokat, ócskaságokat, hulladékot raknak össze: ötletgazdag, új alkotások születnek belőlük, amelyek végül művészeti tárgyak rangjára emelkednek. Andy Warhol válik a pop art emblematikus alakjává: az általa ügyesen gyakorolt sztárkultusz valósággal eleven műalkotássá formálja figuráját.
Roy Lichtenstein a képregények világából merít ihletet. Tom Wesselmann művészi rangra emeli a reklámplakát-festészetet. Ugyanakkor a pop art vizuális túltengése ellentétes reakciókat vált ki. Újból feltámad egy lényegre törő nyelvezet kialakításának szükséglete: a minimalizmus fontos áramlattá válik. Most már a koncepció számít: a művészet mint fogalom (Joseph Kosuth) és a művészet mint etikus cselekvés (Joseph Beuys) – ez a két leginkább újító szellemű megközelítésmód. A legutóbbi évtizedekben sokrétűbbé vált a művészetek nyelve. Richard Long kezdeményezésére megszületik a land art, Keith Haring létrehozza a graffitifestészetet, Michelangelo Pistoletto a szegény művészetet, Bill Viola pedig a videoművészet első művelője lesz.